Életem legjobb házibulija

Ez is egy olyan napnak indult mint a többi, munka-munka és semmi pihenés.

S most ez is... Liza el akar menni abba a szörnyű buliba... sose bír magával, a vére, az esze amivel gondok voltak. Talán nem is ez fogott akkor meg benne, de biztosan ez mostanra ki is hűlt.
Egyszerűen nem érti meg a szép szót és az ép érveket... Miért nem ment még el, sose ér rá, külön alszunk, más időben, alig alszünk együtt, akkor is hideg köztünk a levegő. Elmúlt, ez van, mit tehetnék, én lennék a hibás?
De most nincs idő ezen agyalnom, erre máskor kerítek sort. 8-kor találkoznak, s már mennem is kéne. Lassú vagyok, lehet ez lenne a hiba? Hosszú még a nap, lassan haladok a teendőimmel.
Lezuhanyozok, megborotválkozom, lassan elkészülök... s közben még mindig ezen agyalok.
Lassan idő van már, fene 10 perccel múlt fél, el fogok késni, ismét... de már nem érdekel.
Megint hallgathatom a panaszkodásait, egyre inkább elmegy a kedvem az egésztől. S megint előre agyalok, mi értelme ennek így?

Végül késve, de elindulok, közben az órámra nézek, már óra 47 van. Sietek, közben a hideg szél körül ölel, kellemesen megborzongat, nagyon jól esik. A hideg mindig lenyugtat, megbékéltet.
Egy picit lehűltem mire megérkezem a találkozóra, kellemes késő őszi este van, a hold éppen félen túl ragyog fent a sötét égen. Ilyenkor érzem magányosnak, de boldognak magam. Sikerült a késésemet is lehúzni 7 perce... de sehol senki...
Forr az agyam, dühös vagyok: "Az a ......megint a tükör előtt...a......"

Morgok magamban... lassan telnek a percek, végül megérkezik a drága kedvesem, a régi-régi baráti kör három tagjával. Szuper...
A 2 legjobb barátnője: Mariann...dögös barna lány szép szemekkel, minden férfi megjáratná szívesen. Kedves lány is, amolyan házi galamb. A másik is jó csaj: Edinának hívják, de az a minden lében két kanál csaj. S persze ki kíséri őket, az a marha Tibi.. biztos hogy már mind 3 csajjal volt együtt, a hűséget kilométerekről nem ismeri. Én se vagyok kis angyal, de mértéket tudni kell tartani. Ő volt Liza előző barátja, s még nem adta fel hogy ismét magához hívja. Bár sejtem, hogy ezen rég túl vagyunk már. Udvariasan köszönök, egyszerű vissza válasz, jelezve, látják rontó jelenlétemet. Lizát átkarolom jelentőség teljesen, mutatva hogy még velem van.

Már is olvasni tudnék a szemükből. Már Liza ölelése se a régi, mintha passzív lenne velem.
Elindulunk végül, mi hátul ők elől beszélgetnek, s hát persze hogy alkalmanként mi kerülünk elő.
Végül kínkeserves félóra után elérünk a házi buli színhelyére. Gabi, a minta fiú házában lesz megint, papa pici kedvence, anyuci szeme fénye. Bemenvén, a szokásos arctalan tömeg fogad, a barátok, kiket nem ismerek jelenet tájképe.

Liza már menne táncolni, hát hagyom, had menjen, Tibi máris megragadja a helyzetet, mozdul, mint méh a virágra... Már nem is foglalkozom velük, nem érdekel, mit csinál. Körbenézek és megyek befelé, keresem az italos pultot, mi más számítana. Hm... egy jó sör, minnél hidegebb annál jobb, most az kell vagy valami erősebb.

Hátul a falaknál kutatva megtalálom, amit keresek, kiválasztok egyet és elégedetten nyitom ki a gyöngyöző italt, s fintorogva leöntöm az első üvegtartalmát. Máris sokkal jobban vagyok. Újra végig nézek mindenkin, s most látom, sok az új arc.

Sok az új gólya a szomszéd isiből meg még kitudja honnan jöttek. Itten áll éppen mellettem egy bájos fekete. Sört szopogat, lassan, elgondolkozva. Nagyon formás, talán nem a nő a csúcson, de ha választanál, őt választanád. Valamit mozog, aerobik vagy gimnasztika, talán tanul még valamit, még a 20-at se töltötte be igazán. Haragos tekintettel szemlél valamit, nem inkább valakit, oldalt pillantva egy srác táncol 3... nem is 4 lánnyal, kifejezve nagyon jól érezve magát.
Talán a testvére lenne, nem is... inkább a barátja. Együtt érzek vele, hasonló cipőben járok most én is. Egy fiatal lány számára nincs is szörnyűbb látvány ennél. Lassan megiszom a második sörömet is és jobb dolgom nem lévén, féloldalasan elé állok. Aprót pislant őz szemeivel, bele tekintve egy pillanatra elveszek sötét szemei bánatos ragyogásában... megzavarhattam, kissé bűnbánóan megszólítom.
Kedvesen rámosolygok s megkérdem:
- Ne haragudj, de nem hagyhatom hogy így magadban álldogálj, jönnél velem táncolni egy picit?
Kérdezhettem volna másképpen, de hát sose voltam a szavak embere. Először láttam rajta, inkább elküldene, de úgy tűnik, mégis meggondolja magát. Neki is biztos szüksége van egy kis figyelemre, vagy csak vissza akar vágni általam, ha már így elrontották az estjét. Elfogadja eléje nyújtott jobbomat, s belépünk a táncolok gyűrűjébe. Jól táncol, persze hozzám képest nem nehéz, jobb napokon is botsáska vagyok, ezzel persze sikerült megnevettetnem. Jól esik meleg mosolya, ami most felragyogott az arcán.

Éjfélig sokat táncoltunk a parkett közepén, elrejtőzve a tömeg közt, csak magunkban, egymásnak létezve. Megtudtam közben, hogy Dórinak hívják és "ember-állat jogi törvények"-kel kapcsolatos ismereteket tanul. Én is bemutatkoztam neki a keresztnevemen – Zsolt . Közben kiderült picit fiatalabb mint én, de ránézésre nem mondtad volna meg. Nem, nem azt mondom, hogy öreg volt, véletlenül se, félre ne értsetek, kinézetre... Inkább az a megkomolyodott leányzó, az élet keserű tapasztalatai. Iszogatunk a táncok között és közben beszélgetünk, elmélyedtünk egymásban.
Közben meghallgattam gondjait, bánatát és gondolatait. Lehet, hogy jó hatással voltam rá, vagy csak az ital, esetleg a hangulat tette velünk, mert az egyik lassúbb tánc alatt elcsattant köztünk az első csók...
Rövid volt, de annál élvezetesebb, már rég megfeledkeztem arról, hogy kikkel is jöttem. Számomra ott csak ő létezett. Aztán követe az elsőt a második és aztán a sokadik. Tánc közben, vagy a falaknál pihenve vagy félre húzódva.

Mindig csak egy apró csókot leheltem az arcára vagy az ajkára. Még nem tudhattam, de szerintem akkor és ott szerethettem bele és szerintem ő is belém, én sem voltam közömbös neki... vagy csak nagyon magányos volt.
Aztán jöttek a hírhedt simulósabb számok, s teljesen összebújva táncoltunk.
Amolyan divatos, a "nyakba akasztod s kész" ruha volt rajta... azt hiszem stopi-nak hívják a lányok... sose tudtam a mezek és felsők nevét, egy feszülős farmer és egy laza tornacipő.

Éreztem, ahogy sima puha bőre hozzám simult, finom lágy a tapintása, testünk, ahogy össze ért még jobban melegedett, kellemesen bizsergetve mindkettőnket.
A hátát simogatom, ő az enyémet és közben hosszú mély csókba olvadunk. Itt és most már a sokadik sör és vágyódás után már nem is érzékeltem másokat, csak őt. Aztán valami bizsergést éreztem alul, azt hittem megint nem birok magammal, de nem valami, inkább valaki más. Ő mosolygott hamiskásan a szemembe, s közben a lentebbi kezével az ágyékomat simogatta.
Lassacskán kezdett amúgy is lüktető vérem felforrni. Hihetetlen, de ez az egész így, nagyon izgató volt, jobb kezemmel lenyúltam én is és simogatni kezdtem a combját, dombját, a feszes farmerbe zárt testét. Magam se tudom meddig tartott a kezdet, de könnyedén becsusszanthattam kezem a kilazított farmer s a bőre közé. Formás tanga volt rajta, igazi pillangó, párszor végig simítottam rajta az ujjam. Látom érzi és élvezi, ajkai lágyan szétnyílnak. Újabb csókban forrunk össze és most a nyelvemet is bevetem, nem zavarja, szívvel viszonozza. Nyelvünk először egymás ajkát cirógatja, majd, mint háborgó tenger fuldoklói egymásnak esnek. Először kis ficánkoló játékot űzve egymással, majd egyre vadabb és szenvedélyesebb táncba kezdve. Ujjaimmal lassan arrébb csúsztatom a vékony anyagot. Közben érzem a testén az apró feszülést, majd a gyorsan fel engedő remegést és szinte félve, lágyan besimítok a nedvesedő kagylók közé. Kitapintom a kis merev dudorját, az apró csiklót.
Apró nyögés hagyja el a száját. Egyre türelmetlenebb, most már a cipzárammal vacakol.

Hirtelen eszembe jut, hogy táncolunk még, ezért kihúzom kezem és lassan, de határozottan kilépünk a táncoló tömegből, s magam után húzva a fenti emeletekre osonunk. Halkan követett, nem is kellett húznom magam után, győzködés nélkül, mosolyogva jön utánam.

A karom alá bújik, míg az emeletre érünk. A szobák teli, a konyhában is alapoznak, nem csak a mi vérünk pezseg hajnalra. A fürdő szoba még szabad, körül nézek s betessékelem becsukva magunk után az ajtót.
Amint megfordulok, ő máris nekem ugrik, ajkait az ajkamra tapasztva, újabb hosszú csókba forr velem össze. Keze megint a cipzárammal babrál, de most már nem zavar, én a topot húzom fel, pici és formás kebleiről, s kezemet finom bőréhez érintem. Érzem, ahogy forró nyelve simogatja az enyémet.
Ujjaimat végig simítom a hátán... beleborzong az érintésembe, nagyon élvezzük az apró érintés gyönyöreit.

Cipzáramat szinte feltépve, farmerom már vele együtt megy a padló irányába. Régen nem üdvözölt férfiasságom újra megmutatja magát régi valójában, mióta nem éreztem ilyen vágyat és sürgetést partnerem iránt... Nem kell neki már semmi, ami elrontja a vágy és izgalom izzó gömbjét.
Kaján mosollyal az arcán leereszkedik, s finoman végig simítva rajta kettőt-hármat, bekapja keményedő dorongomat. Forró szája teljesen körül ölei, játékos nyelve körül csiklandozza makkom és farkam tövét. Halk hangot hallatok, nagyon élvezem, amit csinál, szinte alig bírom türtőztetni magam.
Végül elvesztem a fejem s a fejét megfogva kis lökésekkel magam is beszállok.
Nem fintorog vagy kényeskedik, lassan felveszi a ritmust és befejezi, amit elkezdet. Még nyal rajta keveset, huncut kéjjel a szemében, majd a szemembe néz, miközben újra fel egyenesedik hozzám. Nem gondolkozom, újra smárolunk, élvezettel s szenvedéllyel, engedve a bensőnket szétvető vágynak.

Hátra lép tőlem és kilép farmerjéből. Hátát fordítva nekem picit kitolja fenekét felém, két kezével hátra nyúl. Egyik a tangát húzza félre, a másik kezének ujjaival széthúzza lüktető kagylóit, amik már nedvesen csillognak a fürdő fényében, átnedvesedett tangája mellett.
- Kívánlak....
Hallatszik vágytól elhalkuló suttogó hangja... Lassan mögé lépek, s lejjebb ereszkedve, jobban széjjelhúzom a húsos kagylókat, s bele-bele nyalok az ismeretlen gyönyör barlangjába. Érzem, ahogy megrándul forró leheletem hatására, s apró nedv patakot serkent ki ujjaim közül. Finoman, majd egyre erősebben, majd fürgébben nyalogatom a vájatát, a csiklóját. Időnkét bekapom ajkaim közé, picit morzsolva fogaimmal. Előre támaszkodik a mosógépre és halkan nyögdécselni kezd, lassacskán egyre hangosabb hangon.
Végül nem birok magammal, s felállva, oda illesztem már nagyon sötét makkom s teljes hosszában beléje hatolok. Behatolásomnak sikerét, az elégedettség hangján adja tudtomra. Megfogom derekát, s erős-finom lökéseket váltogatva, ott először, igazán, izgalomtól fűtve, hátulról magamévá tettem... az én ragyogó csillagomat.

Ritmikus mozgás közben felegyenesedik előttem, kissé oldalt fordulva, nyelvét kinyújtva, újabb csókot kér, amit szívvel meg is adok neki. Két kezemmel előre nyúlok, s formás melleit kezeim közé szorítom. Finoman masszírozni kezdem őket, időnkét meg-megmorzsolgatva meredező bimbóit.
Végre kicsaltam első hangos sikolyát, érzem, ahogy hüvelye erősen összerándul farkamon, hurokba fogva, lüktetést keltve.. hihetetlen érzés fog el. Nem birok tovább magammal, s az erős hüvely izmok hatására szó szerint belerobbanok.
Elvesztem az erőt a lábaimban s fenékre esek. Picit kellemetlen, de ő nem sérül… Hirtelen kellemetlenül érzem magam, gumi nem volt nálam, s bűnöm igazolandóan, farkam kicsúszik belőle, szabad utat engedve kettőnk nedvének, ami lassacskán folydogál belőle. Hátra nyúl s kedvesen megsimogatja az arcomat. S nyugtatva mondja - Semmi baj. - Úgy tűnik nem zavarja.

Kis pihenő után a törölközőket szét szórva hanyatt fekszem, ő pedig újra munka alá veszi fáradt férfiasságom. Ami önmagát meghazudtolva újra, igazi ügyességét bizonyítandó, keményen lüktet tenyerében, pár perc kényeztetés után. Majd fölém térdel, s kezével rám támaszkodva lassan beigazítja a hüvelyéhez és lassan beleül. Kényelmesen helyezkedik rajtam, mint királynő a trónusán.
Lassan, csak hüvely izmait használva, nagyon ügyesen masszírozni kezd engemet, ilyet még nem éreztem. Aztán lassan mozogni kezd rajtam, gyönyörű látványával megbabonázva engem. Nem bírom, előre nyúlok, s markomba fogom újra két szép mellét. S azokat masszírozva, élvezzük egymás játékát.
Végül megáll és megfordul fölöttem, most a hátát mutatja ismét. Én közben tenyeremmel végig simítom a hátát, míg ő újra mozogni nem kezd rajtam. Most már hátra dől, úgy ferdítve meg magában a farkam. Érzem, ahogy egymásnak feszülnek, lassan nekem dől, én tartom a kezemen, közben alá segítek magam is, már nem sokáig bírom. Már nem kell sok idő, s érzem, hamarost elmegyek. Aztán hirtelen összerándul, s sűrű levével eláraszt engem. Remegő térdei feladják, s a mellkasomra hanyatlik. Persze épp ekkor előtörő erekcióm, már kicsusszan hüvelyéből, s teljesen beteríti lágyékát, hasát, mellét, kevéske az arcáig is eljut. Kicsit pihizünk, majd egy kis erőt összegyűjtve, hozzám bújik. Egymáshoz bújva, én szerelmesen magamhoz ölelem.

Elaludtunk, hajnali 4-kor térek magamhoz. Eszembe jut közben az egész éjszaka és minden, ami történt. Mocorgásomra kinyitja szemeit, s miután felismer, kedvesen elmosolyodik, hozzám hajol, és csak ennyit mond:
- Szeretlek... maradj velem, kérlek.
Én meg, mit tehetek, igéző barna őz szemek... csak azt, amit kért...megóvom, s szeretem őt. Hozzá hajolok, s megpuszilom:
- Én is szeretlek csillagom...
Hálás tekintetet kapok tőle, de tudom, nem kell, nincs szükség rá, köszönetkép újra megcsókolom a kellemes estért.

Felkelünk, s csöndben lezuhanyozunk, picit felfrissítvén magunkat a zuhany alatt, ilyenkor is egymást öleljük a nehéz vízcseppek alatt. Összeszedelődzködünk, s elindulunk. Alig maradtak páran, s persze azok közül, akit kerestünk már rég senki sem volt. Egymásra mosolygunk s elindulunk hazafelé.

Megkérdem alszik-e nálam tovább, szemét először lesütve, igennel válaszol. Aludni már nem fogunk, ezt előre tudom...

Azóta is tart, s remélem örökké tartani fog köztünk ez a szoros kapocs...

Szólj hozzá!

új hozzászólás írása

Köszönjük, véleményed hamarosan megjelenik!

 

 

Elküldöm

 

Betöltés...

Rab a 143-as cellából

Erotikus történetek · Csöndesen ülök kényelmes karosszékemben a nagy asztal mögött, és arra gondolok, milyen nagyszerű ötlet volt kiépíteni ezt a börtönökből álló katonai bunkerrendszert. Igaz, anno komoly pénzeket kellett fizetnem azért, hogy az állam szemet hunyjon tevékenységem felett és titkossá tehessem a bunkerrendszer helyszínét, de hát megoldottuk. Ráadásul teljesen az enyém ez a hely, így azt csinálok benne, amit csak akarok.

November 18.

Az Én céges Karácsonyom, ahol medugtak...

Erotikus történetek · Egy átlagos Karácsonyi céges bulinak indult, de ahogy az gyakran lenni szokott az alkohol és a kolléga közelsége, a naponta felém dobott bókjai egészen más ívet adtak az estének. Kíváncsi vagy, hogy miként is juttunk a sütizéstől addig, hogy ráélvezzen az arcomra? Megmutatom...

December 12.