Ma van az AIDS világnapja!

Érdekességek · A WHO 1988-ban december 1-jét az AIDS elleni küzdelem világnapjává nyilvánította, amelynek célja, hogy mozgósítsa az embereket HIV vírussal elleni küzdelemben. Szexshop révén maximálisan úgy érezzük, hogy fel kell hívnunk a figyelmeteket arra, hogy a biztonságos szexnél nincs fontosabb! A legfontosabb a prevenció, aminek leghatásosabb módja a monogám párkapcsolat az óvszer használata és a partnerek HIV szűrése.

Az előző évekhez hasonlóan idén is 200-300 új fertőzöttet észleltek, és minimálisan emelkedett az AIDS-betegek és az elhunytak száma.

A HIV-fertőzöttek száma csak akkor kezdene stagnálni vagy csökkenni Magyarországon, ha több szűrővizsgálatot végeznének, hogy kiderüljön, ki vírushordozó – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa pénteken Budapesten, az AIDS világnapja alkalmából tartott szakmai konferencia utáni sajtótájékoztatón. Szlávik János elmondta, jelenleg 2000-2200 ember tudja magáról, hogy vírushordozó, 3000-4000-ren azonban nincsenek tisztában ezzel.

Magyarországon a járványügyi helyzet egyébként nem változott, az előző évekhez hasonlóan idén is 200-300 új fertőzöttet észleltek, és minimálisan emelkedett az AIDS-betegek és az elhunytak száma is – ismertette a számokat. Felhívta a figyelmet, hogy a – HIV-fertőzés utolsó szakaszaként kialakuló – AIDS-betegség lappangási ideje 10-15 év, a betegségben évente elhunyt 10-15 ember pedig mindig azok közül kerül ki, akik nem tudták, hogy fertőzöttek.

Minden negyedik-ötödik ember az AIDS-betegség végstádiumban jelentkezik, amikor már nem lehet biztosan meggyógyítani – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a várandósoknak nem kötelező a szűrés, pedig vírushordozó anyák miatt évente néhány csecsemő is HIV-pozitívan születik. Magyarországon még nem kapható gyógyszertárakban HIV-teszt, de bíznak benne, hogy nemsokára bevezetik ezt a lehetőséget, és kötelezővé válik a terhes nők szűrése is – fűzte hozzá.

Közölte, a HIV-fertőzöttség ugyan nem gyógyítható, de rendkívül jól kezelhető. Akiről kiderül, hogy vírushordozó, élete végéig gyógyszeres kezelésben részesül, a gyógyszerek azonban korszerűek, és nincsenek súlyosabb mellékhatásaik.

Példaként említett egy beteget, aki 32 éve vírushordozó, de ma is él, dolgozik, családja van, és valószínűleg nem a HIV-vírus miatt fog meghalni.

A főorvos elmondta, hogy Magyarországon a betegek nagy része olyan férfi, akik más férfiakkal létesítenek kapcsolatot, a fertőzött nők száma 10 százalék körüli. Kiemelte, hatalmas a tudatlanság a betegséggel kapcsolatban, az emberek félnek a betegektől és félnek a fertőzéstől is, ugyanakkor mindenki úgy érzi, hogy őt nem támadhatja meg a betegség.

Ujhelyi Eszter, a Dél-Pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet molekuláris biológiai laboratóriumának vezetője azt hangoztatta, hogy a szűrővizsgálat állami támogatására lenne szükség, most ugyanis csak szervezetektől és cégektől kapnak segítséget. Elmondta, a VIII. kerületi önkormányzat saját forrásból biztosítja a józsefvárosi várandós nők HIV- és hepatitis-szűrését, valamint október óta a Szent Kozma Egészségügyi Központban minden kedden és csütörtökön ingyenes és megvárható HIV-gyorstesztet végeznek a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a Pozitív Élet Alapítvány szervezésében. Kiemelte, fontos tudatosítani az emberekben, hogy ki vannak téve a veszélynek, ha nem vigyáznak.

Hogyan kezelhető?

A kezdetben gyógyíthatatlan, halálos betegség kimenetele az 1995-ben bevezetett igen hatékony ún. kombinált antiretrovirális terápia hatására teljesen megváltozott. A mai gyógyszerekkel a vírus szaporodása tartósan gátolható olyan mértékben, hogy a vírus mennyisége a vérplazmában nem éri el a kimutathatósági határértéket (20-50 kópia/ml). A mostani ajánlások alapján a HIV-vel élők kezelését a diagnózis felállítása után azonnal célszerű elkezdeni. Ha a kezelés a fertőzés korai stádiumában megkezdődik, a páciens az előírásoknak megfelelően szedi a gyógyszereket, valamint rendszeresen jár ellenőrző vizsgálatokra, a fertőzéssel akár ugyanolyan hosszú életet élhet, mintha egészséges lenne. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a HIV fertőzést ma sem lehet véglegesen meggyógyítani, mivel a vírus számos hosszú élettartamú sejt kromoszómaállományába beépül és onnan bármikor újra beindulhat a szaporodása.

Az 1996-ban nemzetközi szervezetek együttműködésével létrehozott UNAIDS ((Joint United Nations Programme on HIV/AIDS) 3 éve meghirdetett „90-90-90” programjának középpontjában is a kezelés áll. A program célja, hogy 2020-ra a világon élő HIV pozitív emberek 90%-a tudjon fertőzöttségéről (jelenleg 66%), a diagnosztizált HIV-vel élők 90%-a kapjon megfelelő kezelést (jelenleg 77%) és a kezeltek 90%-ánál határérték alatt legyen a vírus mennyisége (jelenleg 82%). A rendelkezésre álló adatok alapján globálisan folyamatos javulás látszik a számokban. A kezelés nem csak a fertőzött személy életét védi, hanem egyben a vírus átvitel megelőzésének leghatékonyabb módja is. Több vizsgálatban is bizonyították, hogy akinél nem mutatható ki a vírus nem tudja átadni a fertőzést partnerének.

Magyarországon a HIV pozitív diagnózis felállítását követően valamennyi páciens számára biztosított, hogy azonnal megkezdődjön a gyógyszeres kezelés. 

Diagnosztika

A HIV fertőzés sok esetben még ma is későn, az AIDS stádiumában kerül felismerésre. A hatékony kezelés legfontosabb feltétele viszont a korai stádiumban felállított diagnózis. Ehhez tudatosítani kell, hogy nem csak a rizikócsoportokba tartozó személyek, hanem mindazok akik alkalmi szexuális kapcsolatot, illetve új kapcsolatot létesítenek menjenek el szűrővizsgálatra. Magyarországon anonim és térítésmentes szűrővizsgálat kérhető a megyei kormányhivatalok által működtetett HIV/AIDS tanácsadókban, a Bőr és Nemibeteg Gondozókban, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának STD centrumában, az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálatnál és az Országos Közegészségügyi Intézet HIV Vérvételi Helyén. Ezen kívül számos egészségügyi szolgáltatónál elérhető a fizetős szűrővizsgálat is.

A jelenleg használt laboratóriumi kombinált (vírus antigén és ellenanyag kimutatására alkalmas) szűrő tesztekkel a fertőzés már 3 hét múlva kimutatható. A mai gyorstesztek is megbízhatóan működnek, de korai HIV fertőzés esetén a laboratóriumi tesztekhez képest néhány héttel később adnak csak pozitív eredményt, mert a gyorstesztek többsége csak a HIV ellen a szervezetben termelt ellenanyagot képes kimutatni. A szűrő tesztek „túl vannak érzékenyítve”, ami azt jelenti, hogy annyira érzékenyre állítják be a teszteket, hogy inkább adjanak álpozitív eredményt, mintsem egy pozitív mintát ne szűrjenek ki. Amennyiben a szűrő teszt eredménye nem negatív, a végső eredményhez további megerősítő vizsgálatok szükségesek.

Hogyan előzhetjük meg?

Jelenleg a prevenció az egyetlen módja annak, hogy kontroll alatt tarthassuk a HIV terjedését. Ez elsősorban monogám párkapcsolat kialakítását, óvszer használatot, partnerek HIV szűrését, valamint az intravénás kábítószer használatának ill. használata esetén a közös fecskendő alkalmazásának elkerülését jelenti.

A vírusátvitel megelőzésének legfontosabb eleme maga a kezelés. Amennyiben a kezelt HIV pozitív személynél nem detektálható a vírus, akkor a fertőzés átvitelének valószínűsége nulla. A HIV negatív személy viszont az óvszer használat mellett ma már védekezhet az ún. pre-expozíciós profilaxis (PrEP) segítségével is. Pre-expozíciós profilaxis céljára az orvos olyan antiretrovirális gyógyszert írhat fel, amivel hatékonyan lehet megakadályozni a nemi úton illetve intravénás szerhasználattal történő HIV átvitelt. A gyógyszer azonban nem véd meg a vele szemben rezisztens vírusoktól és egyéb nemi úton terjedő fertőzéstől sem.

A HIV nagyfokú mutációs hajlama, főleg az immunológiai szempontból legfontosabb virális antigén nagyfokú változékonysága miatt eddig még nem sikerült hatékony vakcinát kifejleszteni. 

De mi is ez a vírus?

A Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) a Retrovírusok családjába tartozik. A humán immundeficiencia vírusnak két típusa van a HIV-1 és a HIV-2, mindkét típus majmokból került át az emberre valószínűleg az 1900-as évek elején. Európában a HIV-1 a gyakoribb, a HIV-2 ritkábban fordul elő. A fertőzés szexuális úton (ondó, hüvelyváladék), fertőzött vérrel (intravénás kábítószer használat során közös tűvel), vérkészítményekkel továbbá anyáról magzatra illetve csecsemőre (anyatej) terjedhet.

Elrettentő adatok

2016-ban világszerte körülbelül 36,7 millió volt a HIV-vel élők száma, ebből 34,5 millió a felnőtt és 2,2 millió a 15 évesnél fiatalabb gyermek. Globálisan a HIV-vel élők legnagyobb része a fiatal nők közül kerül ki, míg Afrikán kívül az ismert rizikócsoportoknál (szexmunkások, intravénás szerhasználók, homoszexuális kapcsolatot létesítő férfiak) fordul elő a legtöbb fertőzés. Az AIDS okozta halálozás 2016-ban 1 millió főre tehető, ez a szám a 2005-ös csúcs óta folyamatosan csökken a hatékony antiretrovirális terápia következtében. A csökkenés Afrikában és Ázsiában a legnagyobb mértékű. Az új HIV fertőzések száma 2016-ban 1,8 millió volt, itt is folyamatos a csökkenés az 1990-es évek vége óta. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy Kelet-Európában 2000 óta folyamatosan nő a HIV fertőzések száma és az intravénás szerhasználók illetve partnereik között kirobbant járvány ma már döntően heteroszexuális úton terjed.

Magyarországon az első HIV fertőzést 1985-ben diagnosztizálták. 2016 végéig összesen 3344 HIV fertőzést regisztráltak hazánkban, közülük 379-en haltak meg AIDS-ben. 1985 és 2007 között az évente felismert új fertőzöttek száma minden évben 100 alatt volt. Azóta ez a szám csaknem folyamatosan emelkedett, az utóbbi években már 200 feletti évente. Magyarországon jelenleg is a homo/biszexuális kapcsolat jelenti a legnagyobb rizikót, kevésbé gyakori a heteroszexuális úton történő fertőzés. Az intravénás szerhasználók között eddig nagyon kevés HIV fertőzöttet regisztráltak és nagyon ritka az anyáról gyermekre történő vírus átvitel is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntése értelmében 1988 óta december elseje az AIDS világnapja. Becslések szerint 1983., az első megbetegedés regisztrálása óta több mint 77 millióan fertőződtek meg a vírussal, 50 százalékuk pedig meg is halt AIDS-betegségben. 2000 és 2017 között 27,4 millióról 36,9 millióra emelkedett a HIV-vírussal élők száma, 2017-ben pedig 1,8 millió új beteget regisztráltak. A gyógyszerek fejlődésével azonban egyre többen részesülhetnek kezelésben: míg 2000-ben 611 ezren, 2017-ben már 21,7 millióan kaptak ellátást. 

Fontos, hogy mindenki megismerje a HIV fertőzéssel kapcsolatos veszélyeket, kockázatokat és a védekezés lehetőségeit.

Forrás MTI, Zoom

 
 
 
Betöltés...

Ezeket olvastad már?